Napok \u00f3ta valami rossz \u00e9rz\u00e9s ker\u00fclget. Nem tudom mi ez, de \u00e9rzem nem j\u00f3l fog valami els\u00fclni.<\/p>\r\n
Reggel tal\u00e1lkoztunk. Nagyon j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s volt hozz\u00e1d b\u00fajni \u00e9s \u00e9rezni finom illatod. Holnap szenteste... Nem v\u00e1rom, id\u00e9n nem most nem lesz olyan mint eddig szokott lenni. Tal\u00e1n miattad, tal\u00e1n miattam nem tudom.<\/p>\r\n
Aj\u00e1nd\u00e9koztunk, most. Nek\u00fcnk most volt kar\u00e1csony. Egy \u00f3r\u00e1ra. T\u00f6bbet \u00e9rt mint a 3 nap egyben. J\u00f3l esett az aj\u00e1nd\u00e9kod, figyelmes vagy \u00e9s t\u00f6r\u0151dsz velem. J\u00f3 \u00e9rz\u00e9s. Te is megkaptad mire v\u00e1gyt\u00e1l, \u00f6r\u00f6mmel adtam.<\/p>\r\n
Most nem l\u00e1tlak sok\u00e1ig, ez rossz \u00e9s r\u00e1nyomja az \u00e9rz\u00e9sekre, gondolatokra mag\u00e1t. Rossz kedv indul miut\u00e1n felsz\u00e1llsz a metr\u00f3ra. \u00c9n is felsz\u00e1llok, a m\u00e1sik ir\u00e1nyba egyre t\u00e1volabb t\u0151led. Igaz\u00e1n \u00fcress\u00e9get \u00e9rzek pedig tudom, hogy ott vagy m\u00e9gis rossz.<\/p>\r\n
D\u00e9lut\u00e1n, este, \u00e9jszaka mindig \u00edrsz, hogy enyh\u00edtsd kicsit a mag\u00e1nyomat \u00e9s tal\u00e1n a ti\u00e9d is. K\u00e9sz\u00fclsz, k\u00e9sz\u00fclt\u00f6k ti is... \u00c9n is, mi is igyeksz\u00fcnk mindennel, de tudom nem lesz k\u00e9sz. Elcs\u00fasztam az id\u0151vel, sz\u00e9tcs\u00fasztam lelkileg \u00e9s most nem is \u00e9rdekel semmi.<\/p>\r\n
M\u00e1snap reggel, szenteste. Elcseszett nap, de nem \u00e9rdekel j\u00f3 most csak arra koncentr\u00e1lni, hogy van feladat b\u0151ven. Nem seg\u00edt senki. Jobb \u00edgy. N\u00e9ha j\u00f6n \u00fczenet t\u0151led. M\u00e1s vagy, nem tudom mi\u00e9rt most m\u00e1s lett\u00e9l. Lehet csak \u00e9n l\u00e1tom \u00edgy, de mintha nem itt \u00e9s nem velem lenn\u00e9l. De hisz ez \u00edgy is van, nem lehet m\u00e1s mellett r\u00e1m \u00f6sszpontos\u00edtani. Ez \u00edgy van rendj\u00e9n. Ezt v\u00e1lasztottuk, tudtuk mivel j\u00e1r.<\/p>\r\n
Kar\u00e1csony els\u0151 napja. Megv\u00e1lt\u00e1sk\u00e9nt gondolok arra, hogy este dolgozom \u00e9s nem kell itthon lennem. El\u0151bb indulok, m\u00e1r nem b\u00edrok itthon lenni. A vonat telve van \u00f6r\u00f6mt\u0151l csillog\u00f3 szem\u0171 utasokkal kik rokonokt\u00f3l j\u00f6nnek vagy hozz\u00e1juk k\u00e9sz\u00fclnek, csak \u00e9n vagyok egyed\u00fcl. Hi\u00e1nyzol. Zen\u00e9t hallgatok \u00e9s te j\u00e1rsz a gondolataimban. Be\u00e9r a vonatom, m\u00e9g sok id\u0151 van. \u00c1tvillamosozok a rakparthoz mi m\u00e1r ismer, j\u00f3l ismer, ismeri a k\u00f6nnyeimet. Most \u00fajra itt vagyok. J\u00f3 most itt n\u00e9zni a vizet \u00e9s nem gondolni semmire. Lassan indulnom kell, \u00fajra villamos. \u00dcres, mint \u00e9n bel\u00fcl. J\u00f3 lesz bent, \u00f6r\u00fclnek nekem mindig, ahogy szoktak. :) De az \u00fcnnep itt is r\u00e1nyomja a b\u00e9lyeg\u00e9t. Ki\u00e9rt nem j\u00f6ttek vagy csak beugrottak egy \u00f3r\u00e1ra, szomor\u00fa \u00e9s s\u00edr. \u00c9n vigasztalom \u0151ket, de \u00e9n sem tudom visszatartani a k\u00f6nnyeket. Lassan megnyugszik mindenki, igyekszem \u00e9n is. Olvas\u00e1ssal \u00fct\u00f6m el az id\u0151t. Sajn\u00e1lom, hogy nem a t\u0151led kapottal, m\u00e1r b\u00e1nom, hogy otthon hagytam. Kicsit megnyugodva elalszom \u00e9n is. Nem sokat \u00e9s azt is forgol\u00f3dva. Majd csilingel a mobilom...\u00edrt\u00e1l megint. Fent vagy nem tudsz aludni. Felkelek \u00e9n is \u00e9s le\u00fcl\u00f6k a g\u00e9p el\u00e9. J\u00f3 most veled itt. K\u00f6zel \u00e9rezlek, most te vagy, veled besz\u00e9lek. Hajnalig.. sok minden el\u0151ker\u00fcl mint mindig. Csak a v\u00e9g\u00e9n lehet \u00e9n sz\u00fartam el, t\u00fal lelkes voltam tal\u00e1n azt hiszed t\u00f6bbet akarok \u00e9s kil\u00e9psz.. Emailt \u00edrok neked. Hogy biztos legyek elolvasod k\u00fcld\u00f6k egy sms-t. Nem kellett volna m\u00e1r tudom.<\/p>\r\n
Kar\u00e1csony m\u00e1snapja. Reggel kihalt m\u00e9g a v\u00e1ros sehol senki. Egyed\u00fcl \u00fcl\u00f6k a buszon, sietek haza, mert v\u00e1rnak. V\u00e1rom a vonatot m\u00e9g van id\u0151. Hideg van, de s\u00fct a nap \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lom \u00e9lvezni a meleg\u00e9t. \u00dajabb csilingel\u00e9s....mikor \u00edrod, baj van, m\u00e1s olvasta az \u00fczenetem. Ezt elsz\u00fartam megint csak ennyit \u00e9rzek. Szabadkozom \u00e9s nem is igaz\u00e1n tudom mit is mondhatn\u00e9k neked. Sajn\u00e1lom. F\u00e9ltelek csak ennyit \u00e9rzek. Agg\u00f3dom most mi lesz.<\/p>\r\n
Haza\u00e9rek. M\u00e9g alszanak. \u00c9n c\u00e9ltalanul l\u0151d\u00f6rg\u00f6k a lak\u00e1sban, nem tudom mihez kezdjek. F\u00e1j ott bel\u00fcl, de nem \u00edrhatok, nem ronthatom m\u00e9g jobban a dolgokat. Sz\u00e9tt\u00e9p a tehetetlens\u00e9g, nem vagyok \u00f6nmagam csak g\u00e9piesen csin\u00e1lom a dolgomat. Lassan felk\u00e9sz\u00edtem magam, hogy t\u00f6bb\u00e9 nem \u00e9rinthetlek, nem l\u00e1thatlak, hogy v\u00e9ge lesz. Hisz ebb\u0151l m\u00e1r csak az lehet. Nem lenne \u00e9rtelme, nem lenne j\u00f3 neked tov\u00e1bb folytatni. Hi\u00e1nyzol jobban mint valaha, de k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k, hogy elengedjelek \u00f6r\u00f6kre. Ennyi volt ennyi j\u00e1rt t\u0151led, bel\u0151led. Sz\u00e9p volt, csod\u00e1s id\u0151 veled. N\u00e9zem a f\u00e9nyk\u00e9ped \u00e9s nem tudom mit\u00e9v\u0151 legyek most. Meghaltam, nem b\u00edrom tov\u00e1bb csin\u00e1lni. M\u00e9gis valami\u00e9rt tudom, \u00e9rzem \u00edgy nem lehet v\u00e9ge, ez t\u00f6bb volt enn\u00e9l. Valami\u00e9rt nyugodts\u00e1got \u00e9rzek a sok k\u00e9tely k\u00f6z\u00f6tt. Te nem olyan vagy, j\u00f3 vagy.<\/p>\r\n
Nem is eml\u00e9kszem mikor \u00edrt\u00e1l, nem vettem \u00e9szre annyira a saj\u00e1t nyomorommal voltam elfoglalva. Az utols\u00f3 mondatod rem\u00e9nyt ad tal\u00e1n m\u00e9g sincs v\u00e9ge. Hisz \u00edrod nem akarsz elveszteni... Nem tudom hogyan, nem tudom mi\u00e9rt \u00e9s mivel \u00e9rdemeltem ezt, de j\u00f3l esik \u00e9s m\u00e1r a megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s k\u00f6nnyei t\u0151rnek el\u0151. V\u00e1laszolni nem merek, de er\u0151t adnak soraid. Tal\u00e1n.......<\/p>\r\n
Helena Winter<\/p>","type":"rich"}