Az életről

Itt vagyok ismét, egyedül. A szürke falak között, ebben a régi szobában. Az ajtó, amin beléptem, bezárult mögöttem. Többé nem megyek már vissza. Mindenen át, önerőmből, eddig jutottam. Megtorpantam és úgy várom, hogy most te nyiss! A szoba túloldalán a többi ajtó, ki – ki nyílik ugyan, de egyedül, már nincs erőm és bátorságom belépni… Tovább »

Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni a nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból, okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna. Öleltem, hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább. Szereztem örök barátokat. Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak. Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam… Tovább »

“Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod,… Tovább »