Fiatal s vén vagyok egyszerre,
Bölcs és legalább annyira bolond
Nem törődöm semmivel, mégis
minden érdekel
Anya vagyok és úgyszintén Apa
Felnőtt és gügyögő gyerek
Egy szeméttel tele zsák
Melybe néhány gyöngyszem is
került.
Egy nemzet fia a sok közül
A legnagyobb vagyok és a legkisebb
A széllel távozom, megrázom ősz
fürtjeimet
a kelő nap felé
Húsomat a férgekre bízom
Hadd hizlalja őket tovább
Váljon csak teljesen porrá, amelyből
friss
fű sarjad.
Ha látni akarsz nézz néha a csizmád
alá.
Nem fogod tudni, hogy ki vagyok
és mire gondolok, mégis érezni
fogod
a jelenlétemet, mely körülvesz és
átad
mindent.
Ha mégsem találnál, ne add fel
korán,
Ha itt nem vagyok, majd máshol
megtalálsz
Ígérem megvárlak valahol.