Egy utolsó szemét vagyok.
Egy velejéig romlott, büdös mocsok,
akiben már nincs semmi szép, semmi jó.
A legalja vagyok, aki nem érdemel már
irgalmat, vagy megbocsájtást.
Azt hiszed nem tudom?
Azt hiszed nem tudtam akkor is, amikor
bűnöm elkövettem?
Pontosan tudtam, mit teszek
és ettől csak még mocskosabb és
gusztustalanabb vagyok!
Egy szörnyű rohadék, akinek nincs
semmilyen mentsége!
Nem is keresek kifogásokat. Nem is
akarom megmagyarázni!
Tudod, mi a legundorítóbb?
Most is megtenném újra! Megtenném
újra és elbuknék újra!
Viselem a szégyent és a megaláztatást,
mert tudom, bűnös vagyok!
Gúnyos mosollyal az arcomon, csak arra
gondolok, hogy én megtettem.
Megtettem, amiről ti álmodni sem
mertek! Megéltem és ezt már senki nem
veszi el tőlem!
Most fürdök a megvető pillantásaitokban!
Élvezem! Még ezt is!
Tudtam, hogy bűnömre előbb-utóbb fény
derül.
Koszos és büdös vagyok. Ezt már nem
lehet lemosni, de nem is akarom!
Megbánás? Lassan már azt se tudom, mit
jelent ez a szó!
Már semmi nem érdekel. Nem érdekeltek!
Megbélyegzés? Fenséges! Nem értitek?
Nem is várom el, hogy felfogjátok!
Majd a legvégén, amikor mindenkinek el
kell számolnia tetteivel,
majd akkor, talán ti is megértitek!
De most ne gondolkozzatok ezen,
csak élvezzétek ki a pillanatot!
Én is élveztem…
Vincent & Vincent – SZÖSSZENETEK