Az életről

Rossz kedved van és magányos vagy. Felmész az oldalra hátha találsz egy értelmes embert beszélgetni. Mást nem akarsz csak egy emberi hangot, aki nem rúg beléd. Belépsz és pár perc múlva újdonságként jönnek az üzenetek. Emberektől. Beszélgettek, de nem fog meg egyik sem. Untatnak. Aztán jön egy levél. Estivustól. Határozott elképzelésekkel. Hm gondolod még helyesen… Tovább »

Aludtam. Veled álmodtam. Nálad voltunk, elvittél. Nem szóltál csak magadhoz öleltél. Én mutattam, hogy állj mögém. Megtetted és a kezeidet előre húztam. Tenyerem a kézfejeden pihenve vezetett, mutatta az utat neked. Mélységbe és magasságba. Arcomhoz emeltem és lassan  végig simítottam a szemem, orrom, arcom végül ujjaiddal a szám vonalát. Számba csusszant ujjad szopni kezdtem nyelvemmel… Tovább »

Mikor valami végére érsz mondják nálam okosabbak, hogy ne félj ez valami új kezdete lesz. Mikor bezárul egy ajtó kinyílik egy másik, mondja a másik mondás. Mikor vége lesz és még nem kezdesz bele az újban addig mi történik? Üresség vesz körül. Csak állsz a küszöbön és nézel bambán. Vissza már nem lehet, előre még… Tovább »

Megismersz valakit. Látod képeken, beszélgettek. Elképzeled milyen élőben, milyen lenne a vállára hajtani a fejed. A csókja ízét már néha a szádon érzed, ahogy könnyeden rásimul a szádra. Becsukod a szemed és elképzeled. Áll előtted és mosolyog. Nem az ajkaival, a szemeivel. Csillog és jót ígér. Majd rád nevet és nem mered tovább képzelni. Félsz…. Tovább »